Mi az a munkaerő-menedzsment és miért is olyan fontos?

A munkaerő-menedzsment (WFM) a vállalaton belüli HRM-folyamatok összessége, amelyeket azzal a céllal hajtanak végre, hogy maximalizálják az alkalmazottak hatékonyságát és szaktudását.

Ezt úgy érik el, hogy biztosítják, hogy az emberi erőforrások a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek, és a megfelelő munkát végezzék. Más szóval, a WFM-folyamatok magukban foglalják mindazokat a tevékenységeket, amelyek a produktív munkaerő fenntartásához szükségesek.
A munkaidő-nyilvántartót egy modern szervezetben, egy erre dedikált szoftveres megoldás támogatja.

A WFM-megoldás által támogatott főbb folyamatok és funkciók a következők:

• beosztás tervezés,
• munkaidő- és jelenlétnyilvántartás,
• távollétek nyomon követése (szabadság, betegszabadság, külső munka, HO …),
• túlórák nyomon követése,
• bérszámfejtés és juttatások kezelése,
• idő- és jelenléti analitika.

1. Melyek az alapvető munkaerő-gazdálkodási folyamatok?

Mint említettük, a munkaerő-gazdálkodás olyan HRM-folyamatok összessége, amelyek segítenek egy szervezet napi működésének fenntartásában és a termelékenység maximalizálásban. Ezek a folyamatok biztosítják, hogy minden munkavállaló a megfelelő időben a megfelelő helyen legyen, és hogy a munkaerő optimálisan legyen elosztva.
A munkaerő-gazdálkodás a létszámtervezéssel kezdődik, és a bérszámfejtéshez és a munkatermelékenység optimalizálásához használt munkaidő jelentésekkel/riportokkal végződik.
Egy jó munkaerő-gazdálkodási szoftvermegoldás az elejétől a végéig támogatja a teljes folyamatot, és mindent, ami eközben felmerül.

A következőket biztosíthatja egy megfelelő szoftverrel a vállalat számára:

• A műszakok optimális ütemezése, a felesleges túltervezés nélkül.
• Az alkalmazottak a tényleges munkaórákért kapnak fizetést, pontos munkaidő-nyilvántartások alapján.
• Az alkalmazottak vagy szabadúszók nem élnek vissza a távoli helyekről történő munkavégzéssel.
• A hiányzások minimalizálódnak, és elkerülhetők az egyéni vagy tömeges eltérések.
• A túlóraköltségek ellenőrzés alatt maradnak.
• A munkaerő-gazdálkodási folyamatok digitalizálódnak és optimalizálódnak, biztosítva, hogy az értékes munkaórák ne vesszenek kárba felesleges adminisztrációval.

Most nézzük meg részletesebben a munkaerő-gazdálkodás körébe tartozó főbb folyamatokat.

1.1 Munkaerő (személyzet) ütemezése

Minden hatékony munkaerő-gazdálkodás a személyzet megfelelő beosztásával és a műszakok irányításával kezdődik. A munkaerő-ütemezés funkcióval a vezetők könnyen megtervezhetik és beoszthatják a csoportok munkáját.
Ezen folyamat fő prioritása, hogy a megfelelő számú, megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállaló a megfelelő helyen és időben legyen. Más szóval, arról van szó, hogy a megfelelő számú, megfelelően képzett munkavállalót pontosan ott és akkor kell alkalmazni, ahol és amikor szükség van rájuk.
Az ütemezés segít az egyéni és a váltott műszakok megfelelő levezetésében, áttekinthetőség megteremgetésében, a napi jelenlétellenőrzés és az éves szabadságtervezés figyelembevételével, támogatja a munkaidő és szabadságolási idők elemzését, valamint az egyes munkavállalókra vonatkozó műszaki beosztások létrehozását.

A munkaidő-nyilvántartó rendszer, amely megfelelő ütemezéssel rendelkezik, általában a következőket támogatja:

• Munkarend sablonok a munkaórák szervezéséhez.
• Az ütemtervek megosztása a teljes csapattal
• Az munkaidő extrapolálása a létrehozott ütemtervek alapján
• A valós adatok áttekintése az ütemezett munkaterv alapján
• A műszakváltások kezelése és automatikus emlékeztetők a munkavállalók számára a közelgő műszakokról
• Munkaügyi költségek előrejelzése
• Kényelmes hozzáférés a beosztásokhoz valós időben egy mobilalkalmazáson keresztül

A modern munkaszervezés természetesen digitális. A digitális megoldás lehetővé teszi a rugalmas és gyors reagálás, közvetlen és egyszerű kommunikációs csatornákon keresztül. A gyakorlatban ez általában azt jelenti, hogy a személyzet ütemezése egy interaktív naptáron keresztül történik.
A vezetők a naptárban könnyedén kezelhetik a munkatársaikat, míg az alkalmazottak a webes vagy mobilalkalmazáson keresztül láthatják a számukra kijelölt beosztást. A nehézkes kézi ütemezéshez és kommunikációhoz képest ez gyakorlatilag gyerekjáték.

1.2 Munkaidő és jelenlét nyomon követése

A munkaerő optimális ütemezése után a munkaidő és a jelenlét nyomon követése következik. Ezért gyakran különítjük el az munkaidő- és jelenléti íveket, mint a munkaerő-gazdálkodáson belül egy speciálisabb fogalmat.

Az munkaidő- és jelenléti idő nyomon követésének gondolata a következőkre összpontosít:

• Jelenlét – Információval rendelkezni arról, hogy egy munkavállaló jelen van-e a vállalatnál vagy sem, és ha igen, miért. A jelenléthez helyadatokat is hozzáadhatunk (iroda, otthoni iroda, telephely stb.).

• Munkaidő – Hány órát dolgozott egy alkalmazott – a törvényi kötelezettségek teljesítése, a túlórák kezelése, a bérszámfejtés helyes feldolgozása stb. érdekében.
Az munkaidő- és jelenléti idő kezelése lehetővé teszi a vezetők számára, hogy nyomon kövessék az alkalmazottaik által végzett munka minden különböző típusát, például a rendes munkaidőt, a túlórákat, a hétvégi órákat stb.
A különböző munkakategóriákat különálló fizetési típusokhoz is lehet kapcsolni. A pontos munkaidő-nyilvántartás az egyik legfontosabb feltétel a munkaerő-gazdálkodásban.

A munkaidő-nyilvántartás (és következésképpen a munkaidő-nyilvántartások) mindig a rögzített számlálási események alapján készülnek. Az események rögzítése történhet a következők segítségével:

• mobiltelefonok,
• webes alkalmazások,
• munkaidő terminálok vagy
• kártyaolvasók
• biometrikus olvasók
• Bluetooth jeladók.

Ez azt jelenti, hogy egy jó munkaidő-nyilvántartó rendszernak támogatnia kell a különböző típusú idő alapú eseményeket, hogy az adatok következetesen és könnyen nyomon követhetők legyenek.

1.3 Távollét nyomon követése

A jelenlétmenedzsment másik oldala a hiányzások nyomon követése. A szabadságok és betegszabadságok kezelése sok többletmunkát jelenthet a vezetők és a munkavállalók számára, ezért a munkaerő-gazdálkodás fontos része a különböző típusú hiányzások nyomon követése.
A különböző típusú munkák és távollétek elszámolásával a pontos bérszámfejtés érdekében munkaidő-nyilvántartások készülnek.
A távolléti funkció lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak egyszerűen beírják a távolléti kérelmet, a vezetők pedig automatikusan értesítést kapnak, így a lehető legegyszerűbben jóváhagyhatják vagy elutasíthatják azt.
A távollétek automatikusan megjelennek az idővonalon és a munkaidő-jelentésekben. Az alkalmazottak a szabadságszámláló segítségével láthatják a fennmaradó szabadságnapjaikat is, így nem kell egy felettessel egyeztetniük.
Ezzel a funkcióval sokkal egyszerűbbé válik a szabadságok koordinálása a csapatokban (karácsonyi, nyári szünetek stb.). Elkerülheti a létszámhiányt is, mivel a digitalizált távollét-követés lehetővé teszi, hogy egy interaktív naptárban ellenőrizze, ki és mikor lesz távol.
Az esetleges ütemezési problémák azonosítása jó szoftveres megoldás nélkül szinte lehetetlen.
1.4 Túlórák nyomon követése
A munkaerő-gazdálkodás másik fontos része a túlórák nyomon követése a túlórák ellenőrzés alatt tartása érdekében, akár a szabályozás, akár a jogi és költségkérdések kezelése érdekében.
A digitalizált munkaerő-gazdálkodással (pontosabban egy jó munkaerő-gazdálkodási informatikai megoldás bevezetésével) a vezetők automatikusan és pontosan nyomon követhetik alkalmazottaik túlóráit.
Az alkalmazottak mindig láthatják, hogy mennyi túlóra áll rendelkezésükre, így tudják, hogy mikor van itt az ideje, hogy kijelentkezzenek. A rendszer bizonyos időszakokban automatikusan levonhatja a túlórákat, és a bérszámfejtési exportban megjelenítheti ezeket a csökkentéseket, hogy biztosítsa a megfelelő nyomon követést és kompenzációt.
A megoldás bevezetése tovább is mehet a túlórák manuális ellenőrzésével, lehetővé téve a vezetők számára, hogy bizonyos túlórákat engedélyezzenek vagy megtagadjanak.
Ebben az esetben a túlórák nem kerülnek automatikusan elszámolásra, hanem a felelős vezető külön jóváhagyására van szükség.

1.5 Bérszámfejtés

Egy profi munkaidő-nyilvántartó rendszer használatával a bérszámfejtés egyszerűbbé és pontosabbá válik.
A megoldásnak lehetővé kell tennie a vezetők vagy adminisztrátorok számára, hogy a vállalat HR- vagy számviteli igényeinek megfelelő, testreszabott jelentést exportáljanak. Ezen túlmenően az ilyen szoftvermegoldások használatával a vezetők elkerülhetik az időigényes adminisztrációt és a zavaros munkaidő-nyilvántartásokat.

1.6 Munkaidő- és jelenléti analitika

A professzionális munkaerő-gazdálkodásnak számos különböző típusú jelentéssel is rendelkeznie kell, amelyek mindegyike a HR-analitika címszó alatt szerepel. A HR-analitika segít a vezetőknek jobb döntéseket hozni a munkaerővel kapcsolatban.
A siker abban rejlik, hogy tudjuk, hogyan használják ki a dolgozók munkaidejét, és a HR-analitika alapvető adatokat szolgáltathat a vezetőségnek a dolgozók termelékenységéről.

A HR-analitika egyre elterjedtebbé válik az adatvezérelt vállalatoknál. A HR-analitika válaszokat adhat a következő kérdésekre:

• Az egy alkalmazottra jutó munkaórák száma,
• a felhalmozott túlórák,
• a fennálló szabadságegyenlegek,
• a távollétek száma okok szerint kategorizálva,
• betegség osztályok szerint,
• csapat és egyéb változók (korán érkezők, későn érkezők és még sok más).

Az idő alapú eseményeken alapuló HR-jelentések segítik a vezetést abban, hogy a termelékenységet magasan, a hiányzásokat pedig alacsonyan tartsa. Az egyenlegek, eltérések és egyéb statisztikák mindig kéznél vannak, hogy segítsék a folyamatot.

1.7 A munkaügyi jogszabályok betartása

A világ legtöbb országában vannak olyan jogszabályok, amelyek szabályozzák a munkaügyi és a munkavállalók munkaidejét. Ezek a normák szabályozzák a minimális napi és heti pihenőidőt, a megfelelő szüneteket, az éjszakai munkát, az éves szabadságot és a heti munkaidő felső határát.
Ahhoz, hogy mindezen előírásoknak megfelelően megfeleljenek, a munkáltatóknak valahogyan nyomon kell követniük alkalmazottaik munkaidejét és jelenlétét, és ennek legjobb módja egy professzionális munkaerő-gazdálkodási megoldás használata.
Vegyük példaként az EU-t. A 2003 novemberében elfogadott európai munkaidő-irányelv (EWTD) szabályozza a munkavállalók munkaidejét és munkaidejét. Ezek az előírások lényegében a minimális napi és heti pihenőidőt, a megfelelő szüneteket, az éjszakai munkát, az éves szabadságot és a heti munkaórák felső határát szabályozzák.
Az Európai Unió (EU) minden egyes tagállama köteles saját szövetségi törvényeket alkotni és meghatározni a részleteket, az EWTD-t általános útmutatásként használva. Egyes EU-tagállamok az irányelv egyes aspektusait illetően szigorúbb, míg mások tekintetében liberálisabb jogszabályokat hoznak.
Ez azt jelenti, hogy az EU-ban minden munkáltatónak nyomon kell követnie munkavállalói munkaidejét és jelenlétét, meg kell felelnie az uniós irányelvben meghatározott minimumszabályoknak, és természetesen meg kell felelnie az irányelv alapján végrehajtott szövetségi jogszabályoknak.
Az EU-ban hasonló a helyzet, mint az Egyesült Államokban, ahol minden vállalkozásnak nyomon kell követnie a munkaidőt, hogy megfeleljen az FLSA-rendeletnek.
Amikor a szabályozásról és a személyes adatokról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a GDPR-ról sem. Egy professzionális munkaerő-kezelési megoldást a GDPR szerinti adatkezelésre vonatkozó korlátozásoknak megfelelően kell bevezetni. Ezek a követelmények minden olyan vállalatra vonatkoznak, amelynek munkavállalói az EU-ban dolgoznak.

2. Munkaerő-gazdálkodás vs. humánerőforrás-menedzsment

A WFM-et kiegészítő elképzelés a HCM, amely a Human Capital Management (humánerőforrás-menedzsment) rövidítése.

Számos WFM szoftverplatform HCM funkciókat is kínál. A HCM-megoldások a korábban említett funkciók mellett tartalmazhatnak még:

• Tehetséggazdálkodás (tehetségtoborzás, beszállás, fejlesztés és kompenzációs tervek),
• munkavállalói tapasztalatok felmérése,
• vezetői képzési rendszerek,
• teljesítménymenedzsment,
• juttatások kezelése,
• HR-adminisztráció kezelése stb.

Az, hogy két különálló rendszert – WFM / HCM – vagy egy minden egyben megoldást válasszon, nagyban függ az Ön igényeitől.
A döntés általában azon alapul, hogy egy speciális megoldást szeretne-e, amely egy adott szempontra koncentrál részletesen, vagy egy általános megoldást, amely egy sor problémával foglalkozik felületesebben.
Tapasztalataink szerint a specializált megoldások, amelyek egy dolgot csinálnak igazán jól, általában jobb eredményeket nyújtanak. A legjobb, amit tehet, hogy kipróbál különböző szoftvermegoldásokat, majd kiválasztja az igényeinek leginkább megfelelőt. A legtöbb kortárs munkaerő-menedzsmentszolgáltató ingyenes próbaverziót kínál.

3. A rugalmas és távmunkások munkaidő-nyilvántartása

A technológia és a digitalizáció fejlődésének köszönhetően már nem kell aggódni a munkavállalók fizikai tartózkodási helye (és bizonyos esetekben munkaideje) miatt.
A digitális eszközök és eszközök használatával a világ szinte bármely pontjáról zökkenőmentesen együtt tudnak dolgozni a vállalat többi részével.

Ezt rugalmas munkavégzési trendként is emlegethetik. A COVID-19 által előidézett változásokat követően ez a trend egyre inkább általánossá vált. A rugalmas munkavégzésnek öt kategóriáját különböztetjük meg:

Távmunka: A rugalmas munkavégzés legnépszerűbb típusa a távmunka vagy Home Office, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók otthonról vagy más helyről dolgoznak.
Munkamegosztás: A munkamegosztás azt jelenti, hogy egy vagy több munkavállaló osztozik ugyanazon a munkahelyen.
Részmunkaidős munka: A részmunkaidős munka azt jelenti, hogy a munkavállaló nem teljes munkaidőben dolgozik.
Tömörített munkarend: A tömörített munkarend azt jelenti, hogy kevesebb nap alatt több órát dolgozik, és több szabadnapja van.
Rugalmas munkaidő: A rugalmas munkaidő azt jelenti, hogy a munkavállalónak nincs rögzített beosztása, amikor köteles dolgozni.
Egy modern munkaidő-nyilvántartó szoftvernek támogatnia kell a rugalmas munkavégzés valamennyi típusát.
Lehetővé kell tennie, hogy a munkavállaló munkaidejét és jelenlétét a munkavégzés helyétől függetlenül nyomon követhesse, általában mobiltelefonon keresztül a be- és kijelentkezéshez.

4. A munkaidő-nyilvántartó fő előnyei

Tény, hogy a technológia minden szervezet számára az egyik legnagyobb termelékenységnövelő tényezőként kihasználható. Megfelelő alkalmazás esetén a technológia az innováció, a termelékenység és a fejlődés egyik legnagyobb hajtóereje is lehet.
A különböző üzleti funkciókhoz, például az vállalatirányításhoz (CRM), a pénzügyekhez (ERP), az üzemeltetéshez (PM) stb. használt szoftverek felhasználásával a vezetés hatékonysága jelentősen javítható a delegálás, az együttműködés, az információáramlás, az adatintegráció stb. terén.
Ez alól a munkaidő-nyilvántartó sem kivétel. Az idő- és jelenléti és projektidő-kezelési eszközök, a fejlett HR-elemzések használatával, valamint az olyan folyamatok digitalizálásával, mint a távollétkezelés, a munkatársak ütemezése és a bérszámfejtés, a vállalkozások a termelékenység teljesen új szintjét érhetik el, és versenyképesek maradhatnak a piacon.

Íme, számos előny, amelyet a vállalkozások élveznek egy olyan modern munkaidő-nyilvántartó megoldás használatával, mint amit mi a Spica-val kínálunk:

• Javuló vállalati hatékonyság.
• Automatizált bérszámfejtés, ami kevesebb hibát eredményez.
• Jogi előírásoknak való megfelelés.
• Csökkentett adminisztrációs munka a vezetők és a munkavállalók számára.
• Jobb átláthatóság és elszámoltathatóság.
• Nagyobb motiváció a munkavállalókban az átláthatóbb munkahelynek köszönhetően.
• Jobb munkaidő-nyilvántartás a biztosított HR-elemzések kihasználásával.
• Könnyű munkaidő-bejelentkezés emlékeztetőkkel és értesítésekkel.
• Hatékonyabb időbeosztás és távollétkezelés.
• A túlórák kordában tartása.
• Költséghatékony (előfizetéses) üzleti modell, amelyhez nincs szükség előzetes beruházásra.
• A rugalmas munkavégzés valamennyi típusának nyomon követése.
• GDPR kompatibilis megoldás.

Minden vállalkozás legértékesebb eszköze az alkalmazottak munkaideje. A globális verseny, az árakra nehezedő erős nyomás és a munkaerőköltségek növekedése miatt a vállalkozásoknak a lehető legmagasabb szinten kell tartaniuk a munkavállalók (hosszú távú) termelékenységét.
A mai összetett világban, ahol mindenki állandóan elfoglalt, és mindig túl sok a tennivaló, a kiváló munkaerő- és időgazdálkodás lehet az, ami a piacon a győztesek és a vesztesek között a különbséget jelenti.

5. Elavult vs. modern munkaerő-menedzsment megoldások

Most, hogy tudjuk, mi a munkaerő-menedzsment és mit csinál egy munkaidő-nyilvántartó szoftver, nézzük meg, mi a különbség a munkaerő-menedzsment modern és elavult megközelítése között.

A munkaerő-menedzsment modern megközelítése a három kulcselemből áll:

• Digitalizált munkaerő-menedzsment folyamatok
• Felhőalapú vagy hibrid munkaerő-menedzsment rendszertípusok
• Az alacsony érintettségű gazdaság támogatása

5.1 Digitalizált munkaerő-menedzsment folyamatai

A digitalizáció és a digitális átalakulás hatalmas globális trendek, amelyek minden iparág szervezeteit érintik, mérettől függetlenül. A digitalizáció a digitális technológiák használatát jelenti a termelékenység növelésére, a folyamatok optimalizálására, az üzleti modellek átalakítására, új bevételi és értéktermelő lehetőségeket biztosítva a piacon.
A digitális átalakulás, mint a digitalizációt követő következő lépés, a digitális technológia újszerű használatát jelenti az üzleti stratégiák felgyorsítására.
A munkaidő-nyilvántartó rendszer által támogatott HR-folyamatok közül a munkaidő-nyilvántartás digitalizálása a legfontosabb, ezért nézzük meg közelebbről ezt a trendet. Az idő- és jelenléti nyilvántartás digitalizálásának négy szintje létezik:

1. Egyes vállalatok egyáltalán nem követik az munkaidő-nyilvántartást és jelenléti íveket.
Ebben az esetben nem felelnek meg a jogszabályoknak, és a szövetségi törvények értelmében bírsággal sújthatók. Ettől eltekintve ez negatívan kihat a szervezet termelékenységének fenntartására is. Ez az munkaidő-nyilvántartás első szintje, amely rendkívül káros mind a munkáltató, mind a munkavállalók számára.

2. Az munkaidő- és jelenléti ívek legkezdetlegesebb, elavult rendszere a papíron történő nyomon követés.
Az ilyen rendszert alkalmazó vállalkozások általában papírra nyomtatott munkaidő-nyilvántartási sablonokat használnak, és az alkalmazottak kézzel írják be, hogy egy adott napon hány órát dolgoztak, és mennyi időt vettek ki. Ahogy azt el tudja képzelni, ezt papíron elvégezni, különösen, ha az alkalmazottak száma gyorsan növekszik, rémálom lehet.

3. Néhány vállalat áttért a papír alapú munkaidő-nyilvántartási rendszerekről az elektronikus táblázatokra.
Ez első pillantásra hatékony módszernek tűnhet a táblázatok kezelésére, azonban a táblázatkezelésnek (Excel, Google Spreadsheets stb.) számos hátránya is van. Bizonyos esetekben ennek a rendszernek még az analóg nyilvántartásnál is jelentősebb hátrányai lehetnek.

4. Modern munkaidő-nyilvántartó rendszer, amelyen keresztül minden digitalizálható.
Nincs szükség több órányi kézi munkára csak a munkaidő-nyilvántartások kezelése miatt. Egy modern munkaidő-nyilvántartó rendszer mobilalkalmazáson keresztül biztosítja az óraszámlálást, és a legtöbb folyamat automatizálható.
Ez számtalan órányi adminisztrációs munkát takaríthat meg egy vállalkozásnak, valamint számos lehetőséget biztosít az automatizálásra. Ez egy hatékonyabb, átláthatóbb és egyszerűbb rendszer, amellett, hogy minden érintett számára hatalmas időmegtakarítást jelent.

5.2 Felhőalapú vagy hibrid munkaerő-kezelési megoldások típusai

A felhőalapú megoldások az elmúlt évtizedben vált általánossá a szervezetek által a piacon vásárolt szoftverek tekintetében, és ebbe a munkaidő-nyilvántartó rendszerek is beletartoznak.
Ez a megoldás azt jelenti, hogy a különböző informatikai erőforrások, például a számítási teljesítmény, az adattárolás és akár a különböző szoftvermegoldások is igény szerint rendelkezésre állnak, anélkül, hogy a felhasználónak aktívan kezelnie kellene ezeket az erőforrásokat.
Gyakorlati szinten a felhő használatával az interneten keresztül férhet hozzá az adatokhoz és a programokhoz, ahelyett, hogy mindent helyben, a merevlemezen vagy a számítógépen tartana.
Nemrég még csak a technológiailag legfejlettebb vállalkozások számára volt lehetséges a felhőre való áttérés, de ma már a vállalkozások többsége valamilyen mértékben áttért a felhőre.
A funkciók felhőbe költöztetése számos gyakorlati előnnyel jár az informatikai részlegek (nincs szükség hardver karbantartására, a szoftver mindig naprakész stb.) és a felhasználók számára (elérhetőség, UX stb.), miközben a vállalkozások számára versenyelőnyt jelent (költséghatékonyság, rugalmasság és skálázhatóság).
A helyben történő telepítés esetén a szervezet saját IT-infrastruktúrával rendelkezik az irodájában (a telephelyen), amelyet az informatikusoknak kell karbantartaniuk, frissíteniük, biztosítaniuk stb. Emellett jelentős kezdeti beruházást igényel az összes szükséges berendezés beszerzése.
A szoftvereket szerverekre telepítik, amelyeket szintén rendszeresen frissíteni és karbantartani kell. Az alkalmazásokhoz sokkal nehezebb hozzáférni különböző helyekről, és több tucat különböző alkalmazás használata esetén a karbantartás rendkívül bonyolulttá válhat; ez még inkább igaz, ha egy vállalkozás gyorsan növekszik.
Manapság a vállalatok általában vagy a tisztán felhőalapú megoldás vagy a hibrid megoldás mellett döntenek. Ez utóbbi különösen a nagyvállalatok számára megfelelő, ahol az infrastruktúra és az adatok egy részét szigorúan házon belül kell tartani.
A kizárólag helyben telepített megoldások viszont egyre kevésbé népszerűek, és nem hatékony módja a vállalat szervezésének.

5.3 Az alacsony érintettségű gazdaság támogatása

Az utolsó fontos trend, amelyet a munkaerő-menedzsmentről beszélve ismerni kell, az úgynevezett „low touch economy” trend. Ez az irányzat a COVID-19 járvány következtében alakult ki.
Az érintésszegény gazdaság, más néven érintés nélküli gazdaság olyan interperszonális és egyéb (például felületekkel, fogantyúkkal stb. történő) interakciókra utal, amelyek minimális fizikai érintkezésből állnak, vagy egyáltalán nem tartalmaznak semmilyen fizikai kontaktust.
Az érintésszegény gazdaság lényege, hogy megelőzzük a baktériumok terjedését a különböző felületekkel való érintkezés, illetve a más emberekkel való szoros és közvetlen közelség révén.
Számos olyan intézkedés létezik, amely a low-touch economy fogalomkörébe tartozik, mint például a társadalmi távolságtartás, a videokonferencia, az üveg védőfalak, a szemellenző és így tovább. Ezekhez olyan megoldásokat is hozzáadhatunk, mint az automatikus ajtók, az egy helyiségben egyidejűleg tartózkodó személyek számának korlátozása, valamint az utazási korlátozások.
Egy modern munkaerő-menedzsment megoldás, amely támogatja a low-touch gazdaságot, számos funkciót biztosíthat e tekintetben:
Be- és kijelentkezés mobiltelefonnal, hogy elkerüljük a személyes eszközünkön kívüli további hardverrel való érintkezést.
Érintés nélküli arcfelismerő integráció a munkaidő-nyilvántartáshoz és a különböző területekhez való hozzáférés biztosításához.
People-in-Room Counter az adott területre belépő személyek számának automatikus korlátozására.
Integráció hőkamerákkal és maszkfelismeréssel a COVID-19 terjedésének megakadályozására.
Dinamikus ütemezés a munkaerő igény szerinti kezelésére.

Reméljük, mindent megtudott a munkaerő-menedzsmentről, amit tudni akart, hogy miért fontos, mik a fő előnyei, és hogyan válassza ki az igényeinek megfelelő szoftveres megoldást.

Amennyiben szeretne egy kiváló munkaidő-nyilvántartással hozzájárulni vállalata sikereihez, kérjen ajánlatot itt a szoftveres megoldásainkra.